Keramikus iparművészként végzett a Magyar Iparművészeti Egyetemen, de nem hagyta abba a tanulást, rajz és vizuális kultúra szakon tanári képesítést szerzett, azután pedig úgy fejezte be a diplomahalmozást, hogy a pécsi egyetemről művészetterapeutaként távozott. Műveit a kecsesség és finomság jellemzi, tárgyai valahol félúton vannak a Meisseni porcelán és valamiféle titokzatos élőlények között: mintha csak pillanatra merevedtek volna meg, hogy aztán, mint titkos lények, elillanjanak, és tovább éljék misztikus kis életüket.