"Számomra az alkotás, a ruhák elkészítése belső kényszer, izgalmas játék és meditatív állapot egyszerre. Fordított módon alkotok. Nekem a vázlatolás nem papíron történik.
A formát rengeteg kísérlet és variáció útján tudom megtalálni. Minden ruhakísérletet szabóbabára mintázok.
Felrakom az anyagot és hajtogatva, vágva, berakva, gumírozva, megadja magát a megfelelő forma.
Így alakul ki a nyakkivágás, a karöltő, a derék és csípőrész helye. Egyre jobban törekszem a síkidomok használatára, hogy azokat hagyományos szabás nélkül, térbe hajtogatva, egymás mellett elcsúsztatva, formává tegyem.
Egy kicsit változtatok a hajtások, nyílások helyén és már másmilyen formai lehetőségek tárulnak fel előttem.
Így a folyamat hosszú, de a kísérletek számtalan újabb és újabb izgalmas dimenziókat nyitnak meg.
Olyan, mintha szobrok, épületek sorozatát készíteném és csak egy megfelelő maradhat. Akkor leveszem a szabóbabáról és szabásmintát készítek, hogy újra tudjam reprodukálni.

Minden mintadarabon, elejétől a végéig én dolgozom, azért, hogy amikor elkészül a tökéletes ruha, akkor az katarzis élménnyé váljon."